Schell Judit „Ha egy feladat szép és kihívással teli, az mindig feltölti az embert.”

Éppen ezért, mi most a feladatok helyett inkább a pihenésről és arról kérdeztük a Jászai Mari-díjas színésznőt és érdemes művészt, hogy mikor és hol szokott pihenni, mi jelenti számára a feltöltődést?

Tud pihenni a nyüzsgő fővárosban, vagy Budapest inkább a munkával, a feladatokkal egyenlő, és az igazi kikapcsolódás előfeltétele, hogy kiszakadjon, elutazzon valahova? 

Az igazi kikapcsolódás, a feltöltődés általában együtt jár az utazással, de azért otthon is tudok pihenni. Amikor nem próbálok, és a gyerekek elmentek iskolába, óvodába, akkor azért akad egy-egy délelőtt, amikor kicsit leereszthetek. 

Hogyan szokott pihenni? Mi jelenti a feltöltődést?

Mindig más. Most aktuálisan leginkább az alvás. A tavalyi év végére nagyon kimerültem, és azt éreztem, hogy semmi mást nem kívánok, csak aludni. De most valahogy nem is akarok ez ellen küzdeni, jól is esik a pihenés.

Azért ez az időszak sem tűnik annyira pihentetőnek: jelenleg nyolc darabban játszik a Thália Színházban, emellett elvállalta, hogy zsűritag lesz A Dal című tehetségkutatóban, és akkor a családban betöltött szerepekkel járó teendőkről még nem is beszéltünk…

A Dal az már egészen más. Annak megvan az ideje. Olyankor egész nap bent vagyok a stúdióban, nyugalom van, rákészülünk az estére, nem kell kapkodni, tudom, hogy azok az órák arra vannak szánva. Nem mondom, hogy pihentető, de bizonyos szempontból kikapcsol, hogy kiszakadhatok a megszokott közegemből. Ráadásul sok, kimondottan szórakoztató produkciót láthatok, nincs okom panaszra. 

Előfordult már, hogy konkrétan egy szerep, és az azzal járó próbafolyamatok, vagy a forgatás annyira lefárasztotta, hogy utána muszáj volt pihennie, hosszabb időt szánnia arra, hogy az adott feladatot letegye? 

Biztos volt ilyen szerep is, de most inkább az elmúlt időszakot éreztem nagyon megterhelőnek. Nyáron forgattam a Csak színház és más semmi harmadik részét, ami összefolyt a színházi évadkezdéssel; az egyik még nem ért véget, de már elkezdődött a másik. A próbaidőszak után egy héttel már indultak egy újabb darab próbái, mellettük ott voltak az interjúk és a fotózások. Közben – szintén átfedésben – kezdődött a harmadik próbaidőszak az Álomutazóval, amivel év végén már napi három előadásom volt. Na, amikor ennek vége lett, akkor úgy éreztem, hogy ennyi volt, nem bírom tovább. 

És olyanra volt már példa, hogy egy színházi, vagy filmes munka kifejezetten feltöltötte, pihentette?

Amikor így összeérnek a feladatok, az valóban nagyon kimerítő tud lenni, de ha külön-külön nézem, akkor tulajdonképpen minden munkám feltölt. Akármennyire is intenzív, vagy megterhelő egy-egy próbafolyamat, vagy a forgatás, ha a feladat szép, és kihívással teli, akkor az azért mindig feltölti az embert. 

Egy színész számára jelentheti a kikapcsolódást a színház? Szokott nézőként színházba járni?

Nagyon ritkán adódik rá lehetőségem, mert ha én nem játszom, akkor az estém az mindig a gyerekeké. Elvenni abból az időből, amit velük tölthetek azért, hogy elmenjek szórakozni, az most nem igazán fér bele. Emiatt sajnos nagy lemaradásaim is vannak, ritkán megyek el mást megnézni. De sokszor a saját előadásom is kikapcsol, azokból is tudok töltekezni: ha nagyon sűrű egy nap, akkor néha kimondottan jó bemenni a színházba megpihenni egy kicsit. 

Ha jól tudjuk, idén nyáron is színpadra lép majd a Kultkikötő balatonföldvári szabadtéri színpadán. Mennyiben más szabadtéren, nyáron, a Balaton-parton játszani? Ugyanolyan munka ez is, mint egy kőszínházi előadás, vagy azért – a nézőkhöz hasonlóan – színészkörökben is különleges élménynek számítanak ezek az előadások? 

Jaj, az nagyon más! A nyári színház önmagában is más, de az mindenképpen egy kivételes alkalom, amikor nyáron, a Balaton-partra megyünk játszani. Az bizonyos szempontból nekünk is kikapcsolódás. Ilyenkor igyekszünk összekötni a kellemest a hasznossal és egy kicsit nyaralunk is: ha úgy jön ki a lépés, akkor csak át kell menni egyik városból a másikba, vagy egyik partról a másik partra.

A munka és a pihenés gyakran összemosódik a színészek életében?

Ez csak akkor lehetséges, ha ott játszom, ahol pihenni is szeretek. Ez télen kevésbé könnyen kivitelezhető, síparadicsomba nem nagyon szoktunk fellépni. De a viccet félretéve, ez leginkább nyáron, a Balaton partján tud összejönni, vagy akkor, amikor Debrecenbe, a szülővárosomba megyek játszani. Az azért jó, mert olyankor mindig hazalátogatok. 

Törekszik rá, hogy legyenek olyan időszakok, amikor teljesen leteszi a munkát, amikor mindent, még a telefonját is kikapcsolja, és kizárólag a pihenésre koncentrál?

Nagyon törekszem rá, hogy legyen legalább pár nap, amit a pihenésre, feltöltődére lehet szánni. Ha adódnak ilyen alkalmak, akkor általában elutazunk. Ilyenkor nem szoktam mindent kikapcsolni, szerencsére nem csörög annyit a telefonom, mint egy diszpécserszolgálatnál. Az nekem éppen elég, hogy kiszakadunk kicsit a hétköznapi rutinból, nincsenek kötelező feladatok, nem kell időpontra menni sehova, nincs az a fejemben, hogy délután nekem még van dolgom, hanem olyanokon kell csak gondolkodni, hogy rákot egyek vagy tintahalat. De ezekre a hosszabb nyaralásokra jellemzően csak nyáron jut idő, év közben hosszabb szabadságra nem nagyon tudunk elmenni. Ebben a szakmában erre nemigen van lehetőség.

Forrás: partlap.hu


2018.04.13. 11:07

2

Kapcsolódó tartalmak