„Engem mindig az egész érdekelt”

Az életrajzát elnézve eléggé elfoglalt ember: időnként a filmes szakmában is tevékenykedik, színházat vezet, darabokat rendez, tanít, sportol, és családja is van. Melyik élvez leginkább prioritást? Ha például ütközik egy egyetemi óra, vagy egy olvasópróba időpontja, akkor melyiket választja?

Úgy gondolom, az egy képesség, hogy az ember logisztikailag megfelelően átgondolt és gyakorlott legyen. Azt hiszem, ez nekem jól megy. Nagyon sokszor előre tervezek, és meg tudom oldani, hogy ne kelljen lemondani, ne sérüljön egyik feladat, tevékenység sem. Mindig annak van prioritása, ami épp a soron következő a naptáramban.

Most éppen mi vezeti a listát, a rendezés?

Igen. Most fejeztem be egy nagyon szép mesedarabot, a Hókirálynőt, annak volt nemrég a bemutatója, és január másodikán kezdjük a Kőműves Kelemen rockmusical olvasópróbáját. A mai esemény pedig a színházigazgatói pályázatom körül forgott, amit ma fogadott el a közgyűlés, így még öt évre kineveztek.

2008-óta vezeti a Kecskeméti Katona József színházat, hogyan látja az elmúlt 9 és fél évet, sikerült megvalósítani a kezdeti vízióit? Mik voltak ezek pontosan?

Én színész gyerek vagyok, színházban nőttem fel, így egy csomó mindenre fel voltam készülve, tudtam mi vár rám. Ugyanakkor, ez egy hosszú munkafolyamat, amíg az ember megtalálja a számításait, megtalál egy ideális társulatot, amihez aztán olyan műsorpolitikát tud társítani, ami mindig a közönség előtt jár. De közben arra is figyelni kell, hogy soha ne engedjük el a nézőink kezét, mindig kínáljunk lehetőséget arra, hogy válasszanak – mint egy jó könyvtárban. Ez egy komoly építkezés. Az utóbbi kilenc és fél év ennek az építkezésnek a jegyében telt, de az utóbbi években már látszanak az elvetett magoknak a termései is. Kezdenek szárba szökni például a külföldi kapcsolatok. Londonban játszottunk a West End-en, ahol még nem játszott magyar társulat, voltunk moszkvai és augsburgi fesztiválokon, múlt évben és ebben az évben is, komoly díjakat kaptunk a Pécsi Országos Színházi Fesztiválon, és többször nyertünk díjat a Vidéki Színházak Fesztiválján.

Kecskemétet mostanra a nézőközönség és a szakma is Magyarország egyik legkiválóbb színházi műhelyeként ismeri el, és hát éppen a mai nappal ugye a fenntartó is áldását adta arra, hogy ezt a munkát folytathassuk.

Ön nemcsak elismert rendező, de színészként számos díjat szerzett. Milyen előnyt jelent ez, hogy több oldalról tud rátekinteni a dolgokra? Miben tud többet egy rendező, aki színész is, és egy színész, aki rendező is?

Ezt most nem pejoratív értelemben mondom, de van sok színész, akit csak a maga szerepe foglalkoztat,engem mindig az egész érdekelt. Rendezőként is így van. Robert Schumannak van egy nagyon szép idézete, ami azt mondja: „fényességet vinni az emberi szív mélységébe, ez a művész hivatása” – ezt próbálom szem előtt tartani. Igazgatóként pedig olyan helyzetbe kívánom hozni az alkotótársaimat, hogy magukból a maximumot tudják kihozni. 

A Testőr című darabból készült rendezése a nyáron Balatonon is bemutatásra kerül a Kultkikötőben. Fontosnak érzi a fesztiválszerepléseket, és azt, hogy az előadásaik más helyszíneken is megmutatkozzanak?

Igen, ezt nagyon fontosnak érzem. A Kultkikötő pedig egy csodálatos hely, ott mindig olyan nagy szeretettel fogadnak bennünket, és olyan jó közönség van, hogy oda szeretünk járni. Egy igazi nyári kikapcsolódás nekünk is, felüdülés, ha ott lehetünk. 

Ha csak Ignotus korabeli A testőrről szóló kritikájára tekintünk miszerint: „Molnár Ferenc a színpadon színházat csinál”- azt gondolhatjuk sok hasonlóság lehet a másik leghíresebb darabjával a Játék a kastélyban című alkotással. Ha jól tudom ön Játék a kastélybant is rendezett korábban. Hasonlítható valamilyen szempontból a két darab?

Igen. Mindkét darab színházról, valamint férfi és nő kapcsolatáról szól. A nők mindig kiismerhetetlenek, a férfiak pedig esendőek és védtelenek az ő darabjaiban. Egy érdekes adalékot olvastam erről, miszerint abban az időben írta ezt a darabot, amikor öngyilkosságot kísérelt meg. Fiatalember volt és beleszeretett Varsányi Irénbe, aki a Liliom című darabjában a női főszerepet játszotta. Kikosarazta Molnárt, aki persze nagyon el volt keseredve. Akkor kezdte el írni a Testőr című darabot. A műben a látszat és a valóság, az igazi érezelem és a játék összekeveredik. 

A fontos, hogy ezeket a belső szituációkat, férfi és nő kapcsolatát minél drámaibban tudjuk megmutatni, mert az egész attól lesz mulatságos. Ehhez is nagyon értett Molnár, hogy ezeket a drámai szituációkat, hogyan lehet annyira kicsavarni, hogy azon már nevetni is lehet.

Inkább az író eredeti vízióját igyekszik hűen rekonstruálni a rendezés során, vagy próbál saját hangsúlyokat, esetleg új megközelítéseket elhelyezni a darabban?

A saját hangsúly az fontos dolog, de van pár olyan remekmű, amihez szerintem nem igazán lehet hozzányúlni. Ilyen az operett, ilyen Molnár Ferenc, és ilyenek azok a nagyszerű vígjátékok, amiket tőlünk kicsit nyugatabbra már ezerszer eljátszottak. Meg lehet próbálni áttenni az egyik ajtót az ablak helyére, de nem működik. Molnár Ferencnél sem lehet kihúzni egyetlen mondatot sem, mert lehet, hogy az elején az ember azt gondolja, nincs rá szükség, de aztán a harmadik felvonásban nagyon fontos lesz az az egy mondat, amit Molnár ügyesen elrejt az első felvonásban. 

Hogy telnek majd az ünnepek?

December 22-én játszik a színházunk utoljára. Ez azt jelenti, hogy 23-a és 26-a között lesz négy nap, amit a családommal tölthetek. A nagyobbik lányomnál szoktunk ilyenkor karácsonyozni, mert ott három unokám van, oda szokott özönleni a nagycsalád, és ott zajlik a Szenteste, ami minden alkalommal nagyon meghitt és nagyon szép. Ez idén is biztosan így lesz!

A testőr című előadást 2018. július 14-én a balatonföldvári Kultkikötőben láthatják a nézők. Az előadás Kultkikötő szabadbérlettel is megtekinthető, ami 2017. december 24-ig vásárolható meg online

Fotó: Kecskeméti Katona József Színház Facebook oldala

2017.12.22. péntek 15:13 

Kapcsolódó tartalmak