Gyarmati Fanni naplója otthonra talált a KULTKIKÖTŐ színpadán
A balatoni nyárban is helye van a komoly színpadi produkcióknak, bizonyította a Gyarmati Fanni naplója című darabbal a Fannit megszemélyesítő Hámori Gabriella színművész, Seres Tamás rendező és persze a KULTKIKÖTŐ, ami lehetőséget adott a nézők és a darab találkozására.
Hámori Gabriella és Seres Tamás a napló szövegéből válogattak össze egy előadásnyi részletet, ami annak ellenére is kereknek tűnt, hogy terjedelmében csak egy töredéke volt az eredeti írásnak. Nem csak az anyag megszerkesztése sikerült jól, maga ez előadás felépítése, a fényekkel, hangokkal való bánás, a mozgások és persze a színészi játék mind azt szolgálták, hogy magunkat is ott érezzük Radnótiék lakásában, mintha Fanni csak hozzánk beszélne és képzeletben nekünk zongorázna.
A darabot a Radnótiénak tulajdonított maradványok 1946-os exhumálása fogja keretbe, ennek felidézésével kezdődik és zárul az előadás. A darab elején megdöbbenti a nézőt, sőt a napló szerint az exhumálást lebonyolító személyeket is az a hideg tárgyilagosság, ahogy Fanni a maradványokat vizsgálja, leltározza, illetve ahogy ezt az események lezajlásával gyakorlatilag egy időben naplójában leírja. Amikor az előadás végén újra felidézi ezeket a pillanatokat, már nem érezzük annyira meglepőnek a viselkedését, mert közben végigéltük vele azt a tíz évet, ami ilyenné tette a gondolkodását.
Fanni rendkívül keményen fogalmaz magáról, és ugyanilyen kemény, kíméletlen ítéletet mond a környezetéről is, köztük néhány kortárs íróról, költőről, későbbi meghatározó kultúrpolitikusról. Csak József Attiláról beszél mindig óriási szeretettel, majd fájdalommal halála után. A kortársak szerepeltetéséhez főleg Radnótinak a Nyugattal, illetve később a Magyar Csillag című lappal, illetve szerkesztőikkel való viszonyának változása adott okot. Lépésről-lépésre láthattuk, hogyan fogyott el a megjelenési lehetőség a költő előtt, elfogyott a levegő körülötte. Fanni naplója megerősítette, hogy a korábban Radnóti számára is nyitott műhelyek, közösségek nem a szakmai megítélés változása, vagy esetleges viták miatt zárultak be a költő előtt, hanem Radnóti zsidó származása, illetve a mindenhol megjelenő antiszemitizmus miatt. A társadalomnak még ezt a csoportját is maga alá gyűrte az országot elárasztó gyűlöletpolitika, derült ki Fanni korabeli feljegyzéseiből. A napló kortársként mondott lesújtó ítélet a Horthy-rendszer utolsó évtizedéről.
Az előadás után kicsit nehéz volt visszazökkenni a balatoni nyárba, de ennyit kényelmetlenséget vállalni kell az embernek egy ilyen élményért.
Kép és szöveg Győrffy Árpád
Forrás: balatontipp.hu
